Kezdem azzal, amire nem sikerült megfelelő jelzőt találnom (elmebeteg? fárasztó? béna?), mindenesetre rendkívül pihentagyú lehetett, aki kitalálta. Az M&M’s kreációjáról beszélek, ami már elsőre kidüllesztett, elkerekedett szemeket, és egy „úristen!”-t váltott ki belőlem. Ez már annyira fárasztó, hogy jó. Vetkőző Sárga, aki a mogyoróját mutogatja, azt meg csak gondolatban tegyük hozzá, hogy nem minden M&M’s cukorka hímnemű.

Már egy ideje figyelemmel kísérem, hogyan szivárgott be ez a már régóta köztudatban lévő brand újra a televízióba, és kezdte támogatni először a Megasztárt, most pedig a Való Világot. A legtöbb eddigi kisfilm egy poénra épít, két kitalált karakterrel, a nagydumás Pirossal és a nem túl szószátyár Sárgával. Néhol nem igazán jön át nekem a poén, például a mókás karácsonynál, ami szerintem inkább undorító, ha abból indulok ki, hogy a hó lehet sárga is. Piros is, de ezt hagyjuk. A „Tényleg létezik” című videóban legalább érthető, hogy mire megy ki a játék, de még mindig lapos. Elhiszem, hogy 10 másodpercben nehéz összehozni egy igazán csattanós sztorit, de mindig az a leghatásosabb, ami rövid. Mint például az összesen három kockás Garfield képregény. A sorozatból a másik kedvencem Björk kifigurázása, amire talán emlékszik a néző, talán nem, éppen ezért, aktuálisabb dologra nem lehetne építeni? Összességében a kampányban van elég ötlet, kár, hogy a kivitelezés ritkán hozza a színvonalat.

Megér egy misét a hazai reklámok között a Béres Csepp. Nem, nem az Actival reklámokra gondolok, hanem az eredeti Béres Cseppre. Bár nem szokásom túlzottan szeretni a gyógyszeres-orvosságos reklámot (mert ugye gyógyszernek nem minősülő készítményeket is szoktak jócskán népszerűsíteni), mert mindegyik a „probléma -> megoldás” sztorival operál. Mindegyik egysíkú és ötlettelen. Egyetlen kivétel a Béres Csepp, mert legalább valami melegséget lop a szívünkbe, kellemes képvilágával és zenéjével. A mostanság vetített reklámban a természet és az emberi test közti hasonlóságot hangsúlyozzák, amit védeni és táplálni kell. A kedvencem mégis egy jóval régebbi videójuk, ami a hagyományos koncepciót új perspektívából mutatja meg, hétköznapi szereplőkkel, világos jelenetekkel. Mindenképpen rendhagyó a maga nemében, és plusz pontot érdemel, amiért a magyarság témát lovagolja meg úgy, hogy azt nem teszi unalmassá.

Szintén régebbi kreáció a Red Bull indiános reklámja, ami a szokásos egyszerű képi világával hódít. A Red Bullban azt szeretem, hogy a reklámjaikat nem vetítik le annyiszor, hogy az ember teljesen ráunjon, és nem sorozatban gyártják az újabb és újabb kisfilmeket. Az eredeti reklámszlogenjüket (“szárnyakat ad”) ezerféleképpen lehet ragozni, és még mindig nem fogytak ki a jó ötletekből. A kinevezett kedvencemet nem is érdemes túlragozni, a történet magáért beszél.

A kép forrása: http://www.hellorepublic.com

Az első célpontom a KIK textildiszkont reklámja. Nagyon találó, hogy még sosem hallottunk erről a cégről, és már a bevezető kampányban megutáltatják velünk. Egyébként, ha a weboldalukon írtakból jól vettem ki, Németországból származnak, és a legtöbb üzletük ott található. Több országban is jelen vannak, és bár az ígéretekkel ellentétben, a vállalati filozófiában nem említik, miért a „Ruhavásárlás okosan” a szlogenjük. A KIK-pólók kabalája viszont nagyon is érdekelne, hogy miért ilyen idegesítő frekvencián szól hozzánk?  A német eredetije is nagyon megkapó…

A következő önjelölt citromdíjas kampány a „Köszönjük, Emese!”. Már ember nincs kishazánkban, aki ne ismerné a kislányos Emesét, aki furábbnál furább ötletekkel próbál bevágódni Zoltánnál, hogy megkönnyítse a bankolók életét. A sok Zoltánozástól személy szerint megcsömörlöttem, a kedvencem a papagájos rész, mert egy papagáj hangját még mindig jobb hallgatni, mint Emeséjét.

A Lidl nem maradhat ki a sorból, elképesztő baromságokat tudnak produkálni, aminek az ég világon semmi köze sincs az éppen leakciózott termékhez. A kampány második része Hans-t, egy beszédhibás kosarast mutat be, ami több ponton is hibádzik. Először csak meredtem a képernyőre, hogy mi ez a bullshit, aztán azon kezdtem gondolkodni, hogy ez vajon tájszólás, vagy a srác erősen francia, miközben németnek álcázza magát. Nem, a németek nem beszélnek ennyire raccsolósan. A következő, amin gondolkodni kezdtem, hogy azokat az agyoncukrozott üdítőket mégis milyen összefüggésben kéne látnom Hans-szal? Netán a hiperaktivitása miatt tudott többet gyakorolni, és a tehetség hiányát ez győzte le? A két kulcsmondat a „hiszem, hogy tudok repülni” és a „ha ezt iszod, neked is sikerülhet” nekem eléggé a Red Bull szlogenjére hajaz. Köszönöm, én nem akarok elszállni a sok cukortól, inkább maradok a víznél.

A Lidl videóért köszönet a Kreatív Magazinnak!
A kép forrása: kik-textilien.com

Ezt már olvastad?

Ultra idegesítő reklámok I.

Ó, azok a makacs dolgok!

Egy reklám, ami kiveri a biztosítékot

A Danone „Tegyünk együtt a gyermekekért” programja már több, mint 10 éve fut. Bár az első évben még „csak” 8 millió forint gyűlt össze, a többi évben ez a szám már két jegyűre duzzadt. A koncepció nem maga az adakozás, hanem a megvásárolt termékek árának a tört részét gyűjtik össze, és juttatják el a rászorulóknak. Az idei TEGY július 5-én vette kezdetét, és mindössze 14 nap alatt több mint 6 millió forint gyűlt össze. Pár éve a boltokban a túrórudis polcon megjelent egy új márka is, ami a TEGY nevet viselte. Termékenként 3 forintot csíptek le a bevételből. A kedvezményezettek a leukémiás és daganatos gyermekek, idén az alapítvány a bakonybéli Oktatási Centrum építését szorgalmazza.  További információ: http://www.tegy.hu/.

Személyes kedvencem a Soproni. Persze nem arra célzok, hogy az a kedvenc söröm. Nem vagyok egy sportember, de a Soproni spotjai engem is megérintenek. A Magyar Vizilabda Szövetséget már évek óta támogatják, és most a magyar labdarúgók mögé is beálltak. A vállalat nevéhez kapcsolódik a Volt Fesztivál is, ami Magyarországon nívós zenei eseménynek számít. Legnagyobb meglepetésemre nem csak ennyiből áll a társadalmi szerepvállalásuk. A hivatalos honlapon kimerítően foglalkoznak a felelős alkoholfogyasztással, tanácsokkal és megoldásokkal szolgálnak a témában.

Ha már szó volt a gyerekekről és a férfiakról, következzen egy női szerveződés. Az Avon kétféle programot szponzorál a nőkért: „Az emlőrák ellen a nőkért” és ”Az erőszak ellen a nőkért” nevű kezdeményezés már több éve indult útjára. A program keretében hol ingyenes tanácsadást, hol rendezvényeket szerveznek, például az egynapos gyaloglást, de lehetőség van az ingyenes mammográfiai vizsgálatra is. Az adományok másik részét az eladott emlőrák ellenes szalagok, kitűzők, tollak bevételei képezik. Az erőszakellenes programban az Avon támogatja a NANE  (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesületet, ami már 1994 óta üzemel, és segélyvonalán naponta 5-8 bántalmazással és családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyet regisztrál. Természetesen az Avon az adománygyűjtő termékeket itt is bevezette. További információ: http://www.avonanokert.hu/.

A lehetőség tehát adott, a környezetvédelemtől kezdve az emberi jogi szervezetekig számos olyan terület szorul támogatásra, ami mindannyiunk felelőssége. Sajnos 10 adózóból mindössze 4 él a befizetett adó 1%-ának nonprofit szervezetek felé történő felajánlásával.  A támogatásra márpedig szükség van.

A képek forrása: Avonanokert.hu és Flagmagazin.hu

A Soproni a magyarságtudatot lovagolta meg, persze nem sértő formában. A kampánynak két hivatalos videója, és számos átírt változata van, és még mindig a legkeresettebb magyar reklám a YouTube-on.

Tekintve, hogy imázsépítő reklámról van szó – hiszen nem magát a sört reklámozzák, hanem a sör magyar mivoltát, ebből fakadóan a piros-fehér-zöld színeket lovagolják meg -, nem érdemes különösebben elemeznem a tartalmat, inkább mindenki nézze meg maga, miről is van szó!

A hivatalos videó – 1. rész

A hivatalos videó – 2. rész

És egy hasonlóan értelmes kezdeményezés a Felvidékről, az Anyanyelvünkért Polgári Társulás felkérésére:

Az első paródia, ami a tipikus magyar pesszimizmusra épül:

Gálvölgyi show paródia:

Kreatív egyetemisták agyszüleménye:

Személyes kedvencem az átiratok közül a magyar baromfit népszerűsítő reklám:

Amikor először megláttam ennek a Sefaller nevű gyógyszernek a reklámját, nálam azonnal kiverte a biztosítékot. Mégis hogyan képesek egy allergiaellenes gyógyszert a Penicillin felfedezéséhez, és a DNS feltérképezéséhez hasonlítani? Annyira hatásvadász az egész, hogy az már fáj. Ilyen mérvű hasonlítgatást maximum akkor tűrnék el, ha felfedezték volna a rák abszolút gyógymódját, és azt akarnák ilyen formában népszerűsíteni.

Plusz idegesítő momentum, amikor a reklám végén égi fényben tündököl a gyógyszeresdoboz, és olyan modern és jövőbeli hangulata van a képi világnak. Olyan erős hányingerkeltő a dolog.

Sajnos a tévéreklámot nem találtam meg sehol, de azért egy képpel szolgálhatok, ami visszaadja ezt a hangulatot. Így, önmagában a képpel nincs is semmi gond…

Merész húzás azt állítani, hogy ez egy III. generációs gyógyszer, ugyanis akik nem dolgoznak kémikusként, orvosként, vagy gyógyszerészként, azokat könnyen átejtheti ez a kijelentés. Kicsit utána olvastam a dolgoknak, és az egyik index fórumon találtam rá a következőre:

„Teljesen új, III generációs készítményekről csak akkor beszélhetnénk, ha teljesen új, az előzőektől eltérő molekulát fejlesztettek volna ki. Erről nincs szó. Ezért a nemzetközi nomenklatúra szerint is II + generációs készítményeket jóindulattal “újabb” generációs gyógyszereknek hívják, mert molekulaszerkezetben csak pár kettős kötésben és egy-két oldalláncban térnek el előző rokonaiktól. Vagyis, hogy a Sefaller III generációs lenne, az egyszerűen reklámfogás, ugyanis a hivatalos gyógyszernyilvántartásban nincsen harmadik generációs antihisztamin.”

Ezek után aztán mindenki szabadon eldöntheti, kipróbálja e, vagy sem. Egy próbát gondolom biztosan megér, ha már semmi más nem használ.

Szavazz!

Note: There is a poll embedded within this post, please visit the site to participate in this post's poll.

Hadd kezdjem a nyilvánvalóval: ájsz ájsz pingvin. Tuti mindenki tudja ,miről van szó, még akkor is, ha csak havonta egyszer néz tévét. Eme szörnyűség kiagyalója egyenesen a gyerekeket célozza meg és ezzel egyértelműen megutáltatja magát a felnőttekkel. Micsoda jóság pingvinekkel eladni a Kinder Pingui-t és micsoda poén fagyott halat fagyott akváriumba pakolni. (Akinek nem tűnne fel, a pingvincsalád kiskedvence egy hal a háttérben.)
A legjobb az egészben, hogy egy klasszikus és közkedvelt régi számra építenek: Vanilla Ice rapje, elsuttogva a refrént nagyon is hasonlít az ájsz ájsz pingvinre. Ennél még a „kedvencünk, mert olyan hűűűs” szlogen is jobb volt.

(Sajnos csak két különböző külföldi verziót találtam, de a demonstrálásra ez is megfelel.)

Még régebben jártam úgy, hogy alaposan megutáltam a Katrina & The Waves féle I walking on sunshine című számot (http://www.youtube.com/watch?v=CKh0dLIuIu8), méghozzá valamelyik multivitamin által. A zene egyébként egészen élvezhető volt a maga korában, de a halálba visz, miután már 100x lement a refrén. Valami kevésbé irritáló és könnyedebb, nem domináns háttérzene valahogy jobb lenne..

Harmadik áldozatom a Danette. Régebben indítottak egy „Ízolimpiát”, ami egy sikeres reklámkampány volt. Szavazni kellett, hogy a pisztáciás, a kekszes és a mogyorós puding közül ki legyen a befutó, azaz a nép mondta meg, hogy a Danette milyen új termékkel álljon elő. Fölöttébb ironikus a dolog most visszanézve, hiszen már mindhárom íz ott éktelenkedik a boltok polcain, és kibővült egy „citromtorta ízű” csodával, amit a minap dobtam ki a hűtőszekrényből. Ha már egyáltalán nem lehet eladni, akkor csomagoljuk négyesével, mert úgyis az elsőnél feladja a küzdelmet a kedves vevő, legalább fizessen rá négyszeres árat.

„Kedvenc” reklámom tőlük az éneklő anyuka, aki a Danette jóságáról költött egy dalocskát, valahogy így van: „Danette, a puding, nem lehet abbahagyni”. Szörnyen irritáló dallam, a hang pedig egyenesen a képembe mászik (meg a fülembe, sajnos azóta sem tudom belőle kivakarni).

Egyszóval a rossz reklám is jó reklám, hiszen legalább beszélnek róla. Bár nem hinném, hogy a bumeránghatás kiváltása bármelyik cégnek is jól jönne…

A szlogent egyébként kétféleképpen lehet értelmezni, ez adja meg a legjobb csattanót. Az eredeti reklámhoz képest a magyar sajnos nagyban módosítva lett, így annyira nem szellemes nekünk, mint az amerikaiaknak, de azért üt.

Az eredeti verzióban az a bizonyos mondat így hangzik: „mi van ma veled? Úgy játszol, mint Betty White!” Számunkra ő nem annyira ismert, viszont az amcsik jót röhögnek rajta. A 71 éves Betty White, aki a nagymamát alakítja, elismert színésznő, nagy komédiás, sok vígjátékban szerepelt már. A reklám végén az öregapót alakító Abe Vigoda pedig televíziós és filmszínész.

Mindezek után a hosszabb szlogen valahogy így hangzana: „ki vagy, ha éhes vagy? Betty White, vagy Abe Vigoda? Légy önmagad, és kapj be egy Snickerst!”

Egyszóval a már bántóan sok focis reklám mellett, amik edzőcipőt és sört népszerűsítenek, igazi csemege a csokoládé.

Szavazz!

Békés Zoltán, a Mr.Sale tulajdonosa szerint mindegy mi egy gerillavideó témája, ha az alapötlet vicces. Ugyan a foci VB már lerágott csont, de jelenleg még mindig ez a legnépszerűbb téma. Sokan megkérdőjelezték, hogy vajon honnan jött az ötlet egy tehén és egy gorilla összeboronálására egyazon focimeccsen. Békés Zoltán indoklása a következő: nem kell mindig sablonosan gondolkodni, néha el kell térni a szokványostól.

Az öltönyben focizás azért is mulatságos, mert aznap éppen jó idő volt. A gorillajelmez pedig csupán egy a rendhagyó koncepció részleteiből. A humoros kommentek mellett a videó végén nyereményjátékra invitálnak mindenkit.

Számomra a legviccesebb momentum, ahogyan az elején nyilatkozó játékos téblábol a pályán egy nála több mérettel nagyobb öltönyben. Az ok firtatásakor ezt a választ kaptam: azért visel nála nagyobb öltönyt, hogy úgy álljon rajta, mint tehénen a gatya.

Szóval számomra a tehén jelenléte még mindig tisztázatlan, de legalább a gorillát értem: Palluch József András lapít a jelmez alatt, és próbál magyarázni. Szerintetek miért volt ott az a tehén?

Szavazz

Emlékeztek még arra az időszakra, amikor csak keveseknek adatott meg a mobiltelefon? Magyarországon ez valahol a 90-es évek közepe volt. A nagyobb kommunikációs cégek, állami vállalatok és a pénzesebb üzletemberek kezében volt csak, ráadásul akkoriban rádiótelefonnak hívták. Akkortájt kezdett kicsit összemosódni a hordozható vezetékes telefonok és a rádiótelefonok kinézete és funkciója, aztán a rádiótelefon lépett egy hatalmasat, immár mobiltelefon lett belőle. Azzal a kicsi hatótávolságú cuccal amúgy sem tudtunk mit kezdeni, vállalaton belül volt csak értelme.

Aztán jött a robbanás: bunkófonok tömkelege jelent meg a piacon, és Magyarországra ekkor érkeztek meg a reklámok is. Az első ilyen reklámok inkább a bemutatásra törekedtek, hogy bizony, nálunk már lehet kapni mobiltelefonokat. A legelső reklám, amit találtam, szintén ilyen volt, bár Magyarországon sosem vetítették, és egy Centel nevű cég tulajdona. A hordozható telefonok célcsoportja teljesen más volt, mivel a fiatalok nem engedhették meg maguknak.

A száz főre jutó mobiltelefonok aránya akkor nőtt meg igazán, amikor kitalálták az SMS-t. Ezzel a rövid üzenettel olyat alkottak, amit még ma is előszeretettel használunk, ráadásul ez az egy ötlet szült még egy nagy technológiai újítást: a Twittert.

A mobilok mérete egyre csökkent, tudásuk viszont ezzel párhuzamosan nőtt. Ma már mindenkinek telik egy alap mobiltelefonra, ami a hívás és sms funkciót tudja.

A Nokiának az első, 90-es évek elején játszott mobilreklámjai mai szemmel elég gagyik voltak, viszont a szlogenjük és a csengőhangjuk már akkor megvolt. A vállalat a mai napig nem váltott komolyabban arculatot, a csengőhangot elnevezték Nokia Tune-nak, az sms és a szlogen hangját pedig morzejelekkel játsszák le.

A mai reklámok között ritka az olyan, ami konkrétan a márkát népszerűsíti. Az újabb verziójú telefonoknál a funkció bemutatása játssza a főszerepet és végre van mondanivalójuk is. A célcsoport most már a fiatalok, és ehhez alkalmazkodva hirdetéseik színpompásak, trendik és nagyon közösségiek.

Képek forrása: Wikipedia.org

SZAVAZZ:

Note: There is a poll embedded within this post, please visit the site to participate in this post's poll.

Makacs.

(Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest)

Vajon elvárható a reklámoktól, hogy kövessék nyelvi hagyományainkat? Vajon a média segít ebben, vagy új nyelvezetet hoz létre? A válasz egyértelmű: a televízióban használt nyelvezet kiejtésében a nyelvtant követi (vagyis legtöbbször nem tájszólással beszélnek a műsorvezetők), viszont nyelvmegújító szerepe is ismert.

Számtalan olyan példát lehetne említeni, ami még eme könyv legújabb és legtöbbször bővített kiadásában sem szerepel. Nem csupán szleng ez, hanem a mindennapi életünkre gyakorolt hatás. Most mégsem erről szeretnék írni.

Nem hiába hoztam fel a makacs szó eredeti jelentését már a cikk elején. Nézzünk néhány dolgot, amit a reklámok makacsnak szoktak titulálni:

- makacs ráncok
- makacs foltok
- makacs rozsda
- makacs vízkő

Ugye kitaláltátok, milyen típusú reklámokban szoktak ezek a kifejezések szerepelni? Ezek a szókapcsolatok mára már mindennapivá váltak, most már nem létezik sima folt a ruhánkon, vagy sima ránc az arcunkon.

Sajnos ez a szócséplés szó szerint elcsépeli azokat a kifejezéseket, amiknek különlegesnek kellene lenniük. Lásd: szeretlek, hiányzol, te vagy a mindenem stb. Ha valaki ilyet mond, nekem rögtön a reklám jut eszembe, ahol ezt használták. Kellemetlen egy helyzet.

Mit lehet ez ellen tenni? Olvassunk könyveket, ez a legegyszerűbb módja a választékos beszéd gyakorlásának és fejlesztésének. Addig is, fogadjuk el, hogy a ráncok a korral járnak, a foltok ellen hasznos a szortírozás, ha már nem férünk el a ruháinktól, és végül nagyanyánk módszereit használva a fürdőszoba is tiszta lesz.

Egy mosópor reklám, amit a tévében sosem vetítenének.

És egy szavazás:

Note: There is a poll embedded within this post, please visit the site to participate in this post's poll.