Kezdem azzal, amire nem sikerült megfelelő jelzőt találnom (elmebeteg? fárasztó? béna?), mindenesetre rendkívül pihentagyú lehetett, aki kitalálta. Az M&M’s kreációjáról beszélek, ami már elsőre kidüllesztett, elkerekedett szemeket, és egy „úristen!”-t váltott ki belőlem. Ez már annyira fárasztó, hogy jó. Vetkőző Sárga, aki a mogyoróját mutogatja, azt meg csak gondolatban tegyük hozzá, hogy nem minden M&M’s cukorka hímnemű.

Már egy ideje figyelemmel kísérem, hogyan szivárgott be ez a már régóta köztudatban lévő brand újra a televízióba, és kezdte támogatni először a Megasztárt, most pedig a Való Világot. A legtöbb eddigi kisfilm egy poénra épít, két kitalált karakterrel, a nagydumás Pirossal és a nem túl szószátyár Sárgával. Néhol nem igazán jön át nekem a poén, például a mókás karácsonynál, ami szerintem inkább undorító, ha abból indulok ki, hogy a hó lehet sárga is. Piros is, de ezt hagyjuk. A „Tényleg létezik” című videóban legalább érthető, hogy mire megy ki a játék, de még mindig lapos. Elhiszem, hogy 10 másodpercben nehéz összehozni egy igazán csattanós sztorit, de mindig az a leghatásosabb, ami rövid. Mint például az összesen három kockás Garfield képregény. A sorozatból a másik kedvencem Björk kifigurázása, amire talán emlékszik a néző, talán nem, éppen ezért, aktuálisabb dologra nem lehetne építeni? Összességében a kampányban van elég ötlet, kár, hogy a kivitelezés ritkán hozza a színvonalat.

Megér egy misét a hazai reklámok között a Béres Csepp. Nem, nem az Actival reklámokra gondolok, hanem az eredeti Béres Cseppre. Bár nem szokásom túlzottan szeretni a gyógyszeres-orvosságos reklámot (mert ugye gyógyszernek nem minősülő készítményeket is szoktak jócskán népszerűsíteni), mert mindegyik a „probléma -> megoldás” sztorival operál. Mindegyik egysíkú és ötlettelen. Egyetlen kivétel a Béres Csepp, mert legalább valami melegséget lop a szívünkbe, kellemes képvilágával és zenéjével. A mostanság vetített reklámban a természet és az emberi test közti hasonlóságot hangsúlyozzák, amit védeni és táplálni kell. A kedvencem mégis egy jóval régebbi videójuk, ami a hagyományos koncepciót új perspektívából mutatja meg, hétköznapi szereplőkkel, világos jelenetekkel. Mindenképpen rendhagyó a maga nemében, és plusz pontot érdemel, amiért a magyarság témát lovagolja meg úgy, hogy azt nem teszi unalmassá.

Szintén régebbi kreáció a Red Bull indiános reklámja, ami a szokásos egyszerű képi világával hódít. A Red Bullban azt szeretem, hogy a reklámjaikat nem vetítik le annyiszor, hogy az ember teljesen ráunjon, és nem sorozatban gyártják az újabb és újabb kisfilmeket. Az eredeti reklámszlogenjüket (“szárnyakat ad”) ezerféleképpen lehet ragozni, és még mindig nem fogytak ki a jó ötletekből. A kinevezett kedvencemet nem is érdemes túlragozni, a történet magáért beszél.

A kép forrása: http://www.hellorepublic.com

Ahogy raktam össze az új közösségi marketing oldalam tudásbázisát, tippjeit, egyebeit, kicsit szétnéztem a hazai piacon és szomorú lettem. Azt hittem, az elmúlt év kinevelt pár social marketing tanácsadót. Azt hittem, az elmúlt évben születtek olyanok, akik – ha már pénzt kérnek valamiért, akkor ott van is valami…

Szétnéztem. Közösségi Marketing néven kb. 10 oldal van a Facebookon…  Átlag 60 követővel (???).

Megnéztem körülbelül 30 oldalt. Közösségi Marketing címmel arról cikkeznek, hogy megváltozott a Facebook profil elrendezése. Közösségi Marketing címmel arról cikkeznek, hogy “Melyik celebet rúgják ki?” (???).  Ebből egy kisvállalkozó mit fog megtanulni a közösségi marketingről?

Az elmúlt év közösségi marketing eseménye Bakk Péter Kirowski szereplése volt (szurkoltam neki… és sajnáltam, hogy nem sikerült).  Az elmúlt hónapokban verik a seggüket a székhez marketing tanácsadók (kicsik és nagyok), hogy a Facebook és a Twitter mire jó.

Volt, aki lelőtte a madarat és megmondta, miért tette… (Igaza volt! Én is lelőttem vagy féléve).  Van, aki temeti a Facebookot (pedig köszöni, él)…

De kérdem én: ebből mit fognak tanulni a vállalkozók? Hogyan fognak ezreket megmozgatni?

Néhány nagy idézet:

“A közösségi média nem arra való, hogy hirdetőplakát legyen.”

Igaz! De nem is arra, hogy 120 embernek parádézzanak a vállalkozók napi súlyos perceket rááldozva!

“A közösségi média az új marketing nagy eszköze lesz.”

Lósz@rt! Egy új eszköz, de csak józan paraszti ész kell ahhoz, hogy aranybányát csinálj belőle!

“A közösségi média olyan titokzatos, misztikus, folyton változó valami.”

Ne már! Pontosan meg lehet mondani, hogy a Facebook mit mi alapján rangsorol, pontosan meg lehet mondani, hogy kommunikálni kell és pontosan meg lehet mondani azt is, hogy mindennek milyen befektetés : megtérülés arányt kell szabni!

‘”A közösségi média megtérülése, hogy a céged még öt év múlva is létezik.”

Szép és van benne mély igazság. De ha nem keresel egy büdös petákot sem a közösségi médiából, akkor hiába létezik!

De ezekből a nagy bölcs mondatokból HOGYAN FOGNAK MEGTANULNI a vállalkozók közösségi marketingezni?

Komoly branddel induló oldalak arról csipognak, hogy John Lennon a leghíresebb a Facebookon. Oké, fontos a trendismeret, de ki fog eladni akár egy zsíros kenyeret azért, mert John Lennon híres??? (a kreatívot leszámítva, aki így nevezi el a kenyerét)

Ideje ennek véget vetni!

Szóval Webkukkoló most begőzölt és biztos kapni fog hideget- meleget. De megdöbbentem.

Amikor egy közösségi marketing oldalon az a fő hír, hogy megjelent a leszarom gomb, akkor azzal baj van? Nincs! Ha emellett van olyan tudás, ami leírja egy vállalkozónak:

• Mi alapján jelenik meg egy állapotfrissítés?
• Hogyan kell 1000 követőt szerezni két nap alatt hirdetés nélkül!
• Hogyan kell ezt megduplázni egy ügyes csellel!
• Hogyan kell kinyitni a követők pénztárcáját!

Ne simogassuk tovább a finomkodással a közösségi oldalakat! El lehet ott adni, sőt ha már felmászol oda és szeretnéd, ha ez megtérüljön , akkor el KELL ott adnod! Pénzt kell keresned ebből!

Vagy ha nem akarsz: Farmvillezz.

De itthon még nem sok hasznosat olvastam közösségi médiáról. Kivéve… Kivéve attól, aki bevezetett az egész alapjába, kivéve egy-két tanulmányt, meg még egy párat…

Vicces, de a hazai közösségi marketing piacon nincs egy asztalra verős közösségi marketing szakértő? Tök jó! Nincs konkurenciám! Akkor most én jövök!

Szóval elegem lett!

Éppen ezért: létrehoztam egy kis tudásbázist! Nézd meg, hogy végre nem csak a levegőbe beszélünk! Tanuld meg, mit tudsz kezdeni a közösségi médiával! Tanuld meg, hogy mire jó ez az egész!

Igen: Létrehoztam egy tudásbázist! Gyere és nézz bele!

Mottó: “a konkurenciám kíméljen”

KLIKK

Ez jó hír, de…

Azok a diákok, akik arra számítanak, hogy ez az új rendszer megoldja minden gondjukat, és már csak a záróvizsgát kell sikeresen venniük, mielőtt álmaik állását megkapják… csalódni fognak!

Bár a főiskolák és egyetemek mindent megtesznek azért, hogy hallgatóik számára biztosítani tudják a gyakorlati helyet, a legjobb helyekért komoly verseny van. A kiemelkedően jó tanulmányi eredményen túl, fontos a rátermettség és elszántság.

Ahhoz, hogy a legtöbbet hozzuk ki a gyakorlati képzésünkből, néhány dolgot jó előre tisztázni:

1. Tudjuk, hogy a legtöbb friss diplomás pályakezdő számára komoly nehézséget jelent az első munkahely megtalálása. A KSH adatai alapján megállapítható, hogy a 15-24 év közötti fiatalok 27,3 százaléka munkanélküli. A már munkaerőpiacon lévő 25-54 év közötti munkavállalók között ez az érték 10,1 százalék. A pályakezdők esélyeit tovább rontja az a tény, hogy a 25-54 év közötti munkanélküliek fele tartósan (több mint 12 hónapja) nem talál állást.
2. A legtöbb álláshirdetésben minimum 2-3 év szakmai tapasztalatot kérnek a pályakezdőtől. Ebből látszik, hogy a kötelező szakmai gyakorlat (maximum 6 hónap) önmagában nem biztos, hogy elég. Már a főiskolai-, egyetemi évek korai szakaszától sok tervezést és előrelátást igényel, hogy jó esélyekkel indítsuk a karrierünket az iskola befejeztével.
3. A cégek szívesen alkalmaznak gyakornokokat, mert gyorsan tanulnak, jól terhelhetőek és olcsók. A Magyarországon működő számtalan főiskola és egyetem minden évben garantálja az új jelentkezőket, így komoly kihívás a diák számára, hogy a munkaadója főállásba átvegye a gyakornoki idő végeztével.
4. A szakmai gyakorlatra sokan lehetőségként tekintenek, ahol bizonyíthatják rátermettségüket, odaadásukat. Így nem ritka, hogy akár ingyen dolgozzanak, vagy vállalják a napi több mint nyolc órát. Teszik mindezt abban a reményben, hogy majd állásajánlatot kapnak a cégnél, vagy legalábbis értékes pluszt ad majd az önéletrajzukhoz az ott töltött fél év.
5. Vannak olyan HR szakemberek, akik azt tanácsolják a fiataloknak, hogy tekintsenek a szakmai gyakorlatukra úgy, mint egy befektetésre! Fektessenek be saját karrierjükbe és minden erejükkel azon legyenek, hogy a legjobb referenciát kapják a munkaadójuktól, majd használják fel azt az önéletrajzukban. Olvashatunk ezen felül közép-, és hosszú távú tervekről és újabb megerősítést kaphatunk, hogy ingyen dolgozni nem is olyan rossz, hiszen kapunk referenciát, lesz tapasztalat, sőt akár megismerhetjük a cég HR Managerét is!

Én nem értek ezzel egyet!

Vegyünk egy egyszerű példát:

1. 18 évesen Éva úgy dönt, hogy főiskolára/egyetemre megy, mert a diplomától remél biztos munkahelyet. Nappalin tanul, és továbbra is a szüleinél lakik. Szorgalmasan tanul, szórakozni jár, egyszóval éli a főiskolások mindennapi életét.

Nézzük Éva mérlegét:

Kiadás:

Tankönyv

Szórakozás

Étkezés

Ruházkodás

Bevétel: -

2. Kriszta 18 évesen, az érettségi után úgy dönt, hogy rögtön munkába áll. A fizetését minden hónapban banki átutalással kapja és a teljes összeget félreteszi.

Nézzük Krisztina mérlegét:

Kiadás: Szórakozás

Étkezés

Ruházkodás

Bevétel: 59 eFt/hó (nettó)

[1]Krisztina azzal, hogy teljes fizetését megtakarítja, a harmadik év végére ez a megtakarítás eléri a 2,5 millió Forintot, mely az ötödik év végére 4,5 millió Forint! (*6 százalékos banki kamat és évi 5 százalékos fizetésemelés mellett).

Éva helyzetét tovább rontja, ha az iskolát nem állami támogatással, hanem önköltséges formában végezte. Természetesen a kiadás oldalt tetszés szerint növelhetjük, erre lehet példa: nyelvtanulás, újra felvett tantárgy díja, pótvizsga, diákhitel, stb.

Sokan azért tanulunk tovább, mert azt halljuk, hogy jó állásunk lehet majd, sok pénzt kereshetünk, diploma nélkül még nehezebb állást kapnunk. Valóban így lenne?

Ma Magyarországon a költségvetési cégek esetén (iskolák, mentő, tűzoltóság, rendőrség, katonaság) a KJT határozza meg, mely pozíció betöltésének előfeltétele a diploma megléte. Önkormányzatok és Minisztériumok esetében és saját cégeiknél az intézmény vezetője dönt.[2] A fent felsorolt intézményekben dolgozók csupán 3-5 százaléka tölt be közép-, felsővezetői pozíciót, ahol valóban követelmény a diploma. Kivételek persze még itt is vannak, vagyis amikor mentességet kapnak a diploma meglététől (például 45 év felett már nem lehet beiskolázni a dolgozót, ilyenkor szakmai előmenetelére való tekintettel, felmentést kaphat.). …Mi lesz akkor a maradék 95 százalékkal? Az államvizsga, és a diplomaosztó ünnepség után mindenki úgy hiszi, hogy a diploma önmagában garancia egy jól fizető, számukra minden szempontból megfelelő állás betöltésére. A valóságban ezzel szemben nem ilyen egyszerű a munkakezdés. Míg a rendszerváltás előtt mindössze 20 százalék volt a főiskolákra, egyetemekre jelentkezők aránya, mára ez meghaladja az 50 százalékot. Az egyre növekvő létszám miatt túlképzés vette kezdetét. Talán ennél is nagyobb baj, hogy az elméleti tudás nem egészítődik ki valódi gyakorlattal, szakmai tapasztalattal.

A munkaerőpiac alakulása bizonytalan. Az előző rendszerben megszokott biztos állás és az arra épülő, kiszámítható és tervezhető karrierépítési modell már a múlté. Ezt felváltotta a nyugaton már megszokott létszámleépítés, elbocsátás, távmunka. Az EU-hoz való csatlakozásunk óta szabadon vállalhatunk munkát nyugaton, mégis aránytalanul kevés magyar fiatal teszi ezt, főleg a velünk egyidőben csatlakozott tagországok fiataljaihoz képest.

A külföldön szerzett gyakorlatnak számost előnye van. A hazánkban működő nemzetközi vállalatok számára fontos, hogy a jelentkező tökéletesen beszéljen angolul, franciául, esetleg németül, de bármely más nyelvet ideírhatnánk. Nem tudok elképzelni intenzívebb nyelvi tréninget, mint az adott országban eltöltött félévet. Ezzel nyilván a cégvezetők is tisztában vannak. A magyar cégek számára is éppen olyan fontos a jól képzett, idegen nyelveket jól beszélő fiatal munkaerő, ezért a külföldi szakmai gyakorlatot mindenki számára javaslom.

A karriertervezés, építés mindannyiunk számára fontos, így nem lehet elég korán kezdeni. A munkaerőpiacon óriási a verseny, ez külföldön hatványozottan érezhető. Példaként Londont említeném, ahol egyszerre versenyzel a helyi munkavállalókkal és a világ bármely pontjáról érkezett külföldi munkavállalóval. Hogy miért érdemes mégis megpróbálni? PÉNZ KAPCSOLATI RENDSZER TAPASZTALAT Szigorúan ebben a sorrendben!

Ha elfogadjuk a tényt, hogy a munkaerőpiacon óriási a verseny; előfordulhat, hogy hasonló végzettségű diplomások százai pályáznak ugyan arra a pozícióra. Ha képesek vagyunk kihívásként tekinteni, s nem pedig kifogásként, máris egészen közel kerültünk ahhoz, hogy sikeresen vegyük az előttünk álló akadályokat.

Ma már nem elég csupán a megfelelő diplomával rendelkezned. Az elméleti tudás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakmai tapasztalat megléte. A munkaadó számára fontos, hogy a rendelkezz valamennyi tulajdonsággal, ami ahhoz kell, hogy hatékonyan dolgozz egyedül, minimális felügyelettel.

A gyakorlati helyünk megválasztásánál célszerű abból az ágazatból válasszuk ki, ahol a későbbiekben el szeretnénk helyezkedni. Azonban ugyanúgy hasznos lehet egy másik ágazat megismerése, ha az értékes tapasztalattal ruház fel bennünket. Ilyenkor jusson eszünkbe, hogy aktív éveink során átlagosan hatszor váltunk munkahelyet és háromszor fogjuk átképezni magunkat!

2011 min.bér 78.000 és bérmin. 93.000

Kormány 295/2009 /XII.21./ korm.rendelete a kötelező legkissebb munkabér / minimálbér/ és a garantált bérminimum megállapításáról.

2010.12.02-i OÉT megállapított minimál.bérét és garantált bérminimumot terjeszti ki a kormány a közszférára is.

Kötelező érvényű fizetési minimum nincs 2011-ben a felsőfokú alkalmazottak esetében. A vállalkozásokra semmi nem kötelező a fenti két összegen túl.Minden kétoldalú megállapodás kérdése. [2] Kötelező érvényű fizetési minimum nincs 2011-ben a felsőfokú alkalmazottak esetében. A vállalkozásokra semmi nem, minden kétoldalú megállapodás kérdése.

Írta:  Kecskeméti Balázs – aauk.eu

A vállalkozó kizárólagos feladatkörébe tartozó bérügyviteli feladatok

a) Munkaügyi nyilvántartások vezetése

b) Munkáltatói kötelezettségek teljesítése, intézkedések megtétele, munkaszerződések, felmondások írásba foglalása.

Mindezt nem a kedélyek felborzolása miatt szedtem rendszerbe, hanem azért, hogy vedd figyelembe, a könyvelő nem a Te adminisztrátorod. Természertesen felkérheted ilyen munkára is, ha külön megfizeted – jobban jársz, mert egy kézben vannak a dolgok. Viszont van egy rossz hírem: RITKÁN KIVITELEZHETŐ!

Marad a megoldás akár egy ingyenes megoldásokat is tartalmazó “vállalat irányítási rendszer felállítása saját használatra. Érdemes elgondolkoznod azon, hogy Te milyen rendszert tudsz kezelni. Ha elkezdesz vezetni akár egy excel táblát a bejövő és kimenő számláidról, már egy óriási dolog! Tudod miért? Mert Te magad is akkor nézel bele, amikor akarsz. Ha okosan képleteket is írsz bele, akkor van egy nyers eredményed is, hogy a valóságban mennyi a pénzeszközöd, ami rendelkezésre áll.

Még mire jó ez a táblázat? Nem hinnéd mennyi mindenre, figyelj sorolom:

• tuti rögzítve van, hogy mikor és milyen számla került a vállalkozásba,
• amikor elviszed  a könyvelődhőz a bizonylatokat könyvelésre, csak ki kell nyomtatnod az adott hónapot és átvetetni vele,
• ha a könyvelő valamit nem könyvelt le, számon kérheted tőle, miért hagyta ki, ha egszer odaadtad?

Ha ezt a táblázatot vezeted egy excelben okosan akár havonként külön “fület” – munkalapot nyitva, rendszerben láthatod az egész évedet. Ezt überelheted olyan módon is, hogy a sorba illesztve a bescannelt bizonylat file-ját is rögzíted. Ezzel még az adóhivatal által is elfogadott archiválást hajtasz végre.

Ha ez szerint próbálsz élni, előbb-utóbb még környezetvédő is leszel! Tudod miért javasolom ezt? Mert egy újabb rendelkezés végre megengedi  nálunk is, hogy ha zárt online számlázórendszert használsz, akkor nem kell kinyomtatnod a számlát, azt e-mailben is megküldheted az ügyfelednek!

A vállalatirányítási rendszerek, amelyek már vannak elérhető áron is (havi 5-6000 Ft +ÁFA) ezt Neked sok kiegészítővel együtt kezelik! Ha valóban nyugodtan akarsz aludni, érdemes egy ilyennel élni, mert át tudja emelni az adatokat a könyvelésbe, ami azt jelenti, hogy a könyvelőd hamarabb el tudja végezni azokat a lépéseket a munkája során ami alapján Te hamarabb látod a céged helyzetét, mintha hónap elején elmész hozzá, és várod mikorra könyveli le. Természetesen ezt nem mindenki tudja először megfizetni. Én sem tudtam, de érdemes addig is egy ingyenes rendszert kialalkítani. Erre nagy segítség tud lenni a google. Ásd bele magad és csináld!

Néhány érdekes sztori a vállalkozókról, amit mi könyvelők meg szoktunk egymással beszélni. Nehogy azt hidd, hogy ha egyik könyvelőtől átmész a másikhoz, akkor azok ketten nem beszélnek egymással! Engedjétek meg, hogy most könyvelőként magam felé “hajoljon a kezem” Ezek megtörténtek, nem csak velem, hanem kollegáktól is hallottam, illetve családunkban is “túltengésben” van a könyvelő…

Vállalkozók érdekes hozzállása – “könyvelői élmények”:

• Nem hozza időben a könyvelendő anyagot, de mire elhozza, közli, hogy egyébként kb 5 nappal ezelőtt kellett volna a mérleg, mert bankba hitelhez, pályázathoz stb. szüksége van rá.
• Ha elhozza, tisztelet  a kivételnek, egy nylon szatyorba belehajigálva adja oda – nos én már ilyen ügyfelet nem könyvelek, elárulom, őt átirányítottama a konkurrenciához!
• Meg kell kérnem, menjünk már ki a kocsijához és nyissa fel a csomagtartóját, mert olyan érzésem van, hogy ott is találok számlákat, őt ismerve. Felnyitottuk… Nagy káromkodás  a részemről… Szerinted miért? Megmondom: két évvel az előtti számlákat is kotortam ki, az akkori időponthoz képest. Nos, dilemmázok, hogy  a gyónást vállaljam, vagy önrevíziót?
• Ajánlanak valakinek, aki eljön hozzám, hogy kellene neki sos egy olyan mérleg, ami megállja a helyét vállalkozói hitelnél. Elhozza a könyvelendő anyagot, alig van készpénzes számla, viszont jó magasra polcolva a felbontatlan bankszámla kivonat? No, Te mit húzol le belőle? Tudom, hogy létezik az internet bank, de… Ilyenkor felmerül bennem a pénzmosás és elkezdem bontogatni a  bankszámla kivonatot, mielőtt véglegesen elvállalom a kért munka elvégzését. BINGO! A cég mossa pénzt de nem mosógéppel, hanem olyan fiktiv átutalásokkal, amivel az ÁFA vissza igényelhető több szereplő esetén. Nem akarom ecsetelni, az ilyennek mi a vége, úgyis sejted…
• Na az a legjobb, amikor válallkozó ünnepnap vagy hétvégén fontos elintézni valót akar adni a könyvelőjének. Okos könyvelő ilyenkor kikapcsolja a telefont és felállít egy rendszert. Van olyan, amit halaszthatatlanul meg kell oldani, de azért adóhivatal és hatóság sincsen nyitva hétvégén… – e-mail ma már nem nehéz az ilyesmit közölni, ráadásul az nem “zörög” szoktam mondani. Szóval, nem árt tudni, a könyvelő is ember, annak is vannak más szükségletei a vállalkozó számláinak rendezésén kívül. Tartsuk tiszteletben, hogy neki is van hétvégéje. Természetesen ez oda-vissza kellene működjön. Én erre kialalkítottam egy rendszert és a technikát. Telefonon meghatározott időben lehet keresni, éás utrána e-mailben folyamatosan. 3 munkanap igyekszem válaszolni, prioritást természetesen felállítva. Ha el kell térni a felállított rendszertből kötelea a könyvelő is megtenni, ha a vállalkozó érdeke megkívánja.
• Extrém eset: válallkozó kitalálja, hogy javítson az eredményén az év utolsó előtt napján meglátogatja, elviszi neki a decemberi bizonylatait  – ezért megkéri  a könyvelőjét, hogy szilveszterkor ha még kiállít néhány számlát, meg a haveroktól is bekér (szórakozik így a néhány cégén belül és  a barátaiéval), de nem kell annyit adózni! ISTENI!!!! Főleg  a könyvelőnek, mert nincsen magánélete és a pezsgős üveg helyett a laptopját nyitja ki!
• Könyveli átküldi mennyit kell átutalni az adóhivatalnak és jön a válasz: DE MIBŐL FIZESSEM BE???? Könyvelő válasza: hát abból kéne, ami bejött és a számlák alapján nem költöttél el… – nos ilyenkor, ha nincsen meg a pénz, akkor egyéni vállalkozó esetén egy kivétet kellene leadózni ajárulékok esetén, hogy ne legyen baj, cég esetén meg osztalék és egéb jogcímű társai szerint eljárni. Ha nem ez történik, akkor csúnya dolgot tettél: adót csalsz és sikkasztasz. Ha erre finomabb megfogalmazásban figyelmeztet a könyvelőd nem baj, mert jobb tudnod, ha céged van, az egy külön jogi személyiség a törvény szerint. Hiába Te raktad be  a pénzt, amivel alapítottad, az már  a cégedé, nem a Tied!

Soroljam még? Lenne mit, de tudod mit?

Írjál,  ha Neked is vannak kérdéseid a másik oldalról!

Köszönöm, hogy érdemesnek tartottad elolvasni egy könyvelő szösszenetét. Nekem is van még tennivalóm, hogy ezeket betartsam és betartassam – hősiesen bevallom – de az elmúlt 3 évben sokat tettem ezért és nem hagyom abba, ameddig el nem érem!

Varga Era

info@online-iroda.hu

www.online-iroda.hu

Azonban nem mindegy sem Neked, sem a könyvelődnek, hogy vállalkozásod ideje alatt hogyan kezeled a vele kapcsolatos teendőidet.

Ha elfogadsz néhány javaslatot, csak akkor olvasd tovább. Ha mindent tudsz erről, akkor nyugodtan lépj ki erről az oldalról, töltsd más hasznosabb dologgal az idődet!

Mit várhatsz el a könyvelődtől?

Könyvvitel:

A könyvelő feladatkörébe tartozó könyvviteli szolgáltatások

a) Könyvvezetés az Ügyfél jogállása szerint irányadó kettős könyvvitel, vagy egyszeres könyvvitel rendszerében:

aa) Főkönyvi könyvelés, főkönyvi nyilvántartások vezetése.

ab) Vevők analitikus nyilvántartása.

ac) Szállítók analitikus nyilvántartása.

ad) Tárgyi eszközök nyilvántartása, értékcsökkenés elszámolása

ae) Év végi zárás

b) Beszámoló összeállítása, elkészítése az Ügyfél jogállása szerint meghatározott formában:

ba) Mérleg elkészítése.

bb) Eredmény-kimutatás elkészítése.

bc) Kiegészítő melléklet elkészítése

c) Letétbehelyezés, közzététel (Szt. IX. Fejezet)

d) Sajátos beszámolási kötelezettségek (Szt. VII. Fejezet)

da) Előtársasági beszámoló elkészítése

db) Átalakulás számviteli feladatai

A vállalkozó kizárólagos feladatkörébe tartozó számviteli feladatok

a) Számviteli bizonylatok kiállítása, befogadása, megőrzése.

b) Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának vezetése

c) Házipénztár vezetése, pénzkezelés, nyilvántartás, kapcsolódó bejelentési kötelezettségek.

d) Készletnyilvántartás.

e) Leltározás.

f)  Pénzügyi nyilvántartások vezetése.

g) Üzleti jelentés elkészítése, nonprofit szervezeteknél közhasznúsági jelentés elkészítése

h)  Számviteli szabályzatok elkészítése, módosítása.

i) Könyvvizsgáló választása, megbízása kötelező könyvvizsgálat esetén.

j) A beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzése, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonása.

Adózás:

A könyvelő feladatkörébe tartozó adózási szolgáltatások

a) adómegállapítás:

aa) az Ügyfél aktuális adó-, adóelőleg-, adófeltöltési és járulékfizetési kötelezettsége összegének megállapítása az átadott számviteli bizonylatok feldolgozása alapján, és erről tájékoztatás az Ügyfél részére  az adófizetési határidő előtt,

b) az állami adóhatósághoz benyújtandó adóbevallások elkészítése, benyújtása:

ba) Havi bevallás (Art. 31.§/2/)

bb) Áfa bevallás az Ügyfélre irányadó bevallási időszak szerint.

bc) Társasági adóbevallás és kapcsolódó bevallásai.

bd) Munkáltatói Szja bevallás.

bd) Egyéb adók bevallása.

c) Önellenőrzés elkészítése, benyújtása

d) Adónyilvántartások vezetése:

da) Levont adók, járulékok nyilvántartása.

db) Áfa nyilvántartás vezetése.

d) Adatszolgáltatás:

da) Adóhatóság részére teljesítendő adatszolgáltatás.

db) NENYI adatszolgáltatás.

dc) Magán-nyugdíjpénztári adatszolgáltatás.

dd) Egyéb adó- és járulékfizetéssel kapcsolatos adatszolgáltatás.

e) Helyi adó bevallása:

ea) Helyi iparűzési adó bevallása .

f) Adófolyószámla egyeztetés.

g) Közreműködés a könyvvizsgálat előkészítésében és lebonyolításában.

A vállalkozó kizárólagos feladatkörébe tartozó adókötelezettségek

a) Bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségek (Art. 16-23.§) – kivéve a foglalkoztatottak bejelentését,

b) Helyi adó bejelentkezés, bejelentés, változás-bejelentés.

c) Nyilatkozattétel,

d) Adófizetés és adóelőleg fizetés, beleértve a feltöltési kötelezettségeket is, járulékfizetés.

e) Bizonylat kiállítása és megőrzése,

f) Pénztárgéppel kapcsolatos kötelezettségek

g) Adólevonás, adóbeszedés,

h) Bankszámlanyitás.

i) Gépkocsihoz kapcsolódó nyilvántartások vezetése (pl. útnyilvántartás)

j) Szokásos piaci ár nyilvántartása.

k) Adómentességhez, adókedvezményhez kapcsolódó nyilvántartások vezetése.

i)  Alkalmi munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése.

Bérügyvitel:

A könyvelő feladatkörébe tartozó bérügyviteli szolgáltatások

a) Foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentési, adatszolgáltatás kötelezettségek teljesítése

b) OEP bejelentések teljesítése.

b) Kilépő dolgozók iratainak, igazolásainak kiadása.

c) Bérszámfejtés: a bér-, jövedelem- és költségtérítés-elszámolás elkészítése.

d) Bérjegyzékek, kifizetési jegyzékek elkészítése.

e) A levont adók, járulékok nyilvántartása.

f)  Adóigazolások elkészítése.

g)  Bérfeladások elkészítése a könyvelés felé

Folytatása: holnap!

Érdekel az interjú egésze?

Hallgasd meg: http://www.marketingrendorseg.hu/marketing/az-internet-egyetemen-tanultunk/

Elmész a bolt előtt(!!!), behívnak, ott hagyod a pénzed, mosolyogva jössz ki és még cikket is írsz az egészről! No ilyen nem minden nap történik ilyen az emberekkel.

A mai napon forgatásra igyekeztem. Találkoztam legkedvesebb ügyfelemmel, akivel együtt mentünk felvenni az anyagot, de korábban értünk a tett helyszínére. Úgy döntöttünk, hogy eszünk egy süteményt vagy valamit reggelire a közeli kis piacon.

Valami más történt!

Mikor kiszálltunk a kocsiból, megcsapott minket a jó kis sült illat, pedig méterekre voltunk a bodegáktól. Elindultuk követni az illatot, figyeltük, hogy vajon honnan jöhet. Ahogy néztünk körbe, egyszer csak halljuk bentről:

“Itt az ajtó! Innen jön az illat! Gyertek be!”

Hoppá! Hol a poloska? Persze sehol sem volt, így valószínűleg a középkorú tulajdonos már tudta, hogy mindenkit oda csal az orra, aki arra sétál. Bementünk.

Végigkínált minket kolbászból, az éppen fövő brassóiból, majd mondtuk, hogy kérnénk 1-1 szelet kolbászt. Levett egy 70 dekás darabot a polcról, felcsapta a mérlegre… Mi mondtuk, hogy mi csak 1-1 kis szeletet kérünk. Erre is jó választ kaptunk:

“Ha kettévágom nem tudom felakasztani! De mi ez nektek! Fejenként 35 deka! Adok hozzá 4 szelet kenyeret, meg uborkát és egyétek! Majd ami megmarad azt elcsomagoljuk és elviszitek!”

Nah, jól van! Bátrak vagyunk. A 4 szelet kenyér egyenként másik 3-al ért fel (aminek örültem, mert én is így szeretem). Az uborka akkora volt, mint egy kisebb padlizsán.

Mi is lett az eredmény?

1. Jól laktunk
2. Isteni finom volt
3. Elhoztunk egy rakás kolbászt
4. Az egész nem került kétezer forintba!!!

Még a hab a tortán: megkérdeztük az öreget, hogy mennyi kolbászt csinál évente. Több tonnát ad el! Csodálkozunk, ha ilyen marketinggel dolgozik? De tényleg! Mi is volt, ami eladott?

1. Vevőszerzés: az illat!
2. Vevő kommunikáció: közvetlen, pörgős, emberi!
3. A csali: kóstold meg!
4. A termék: kolbász.
5. Upsell: Kenyér és uborka
6. Ajándék a vevőnek: 1-1 pohár grátisz üdítő (almacska és bambi)

Mire pislogtunk kettőt, mosolyogva, tele hassal mentünk az ÜzletiVideóhoz forgatni! (Kérdem nyíltan Vajda Lászlót: Neked hogy ízlett az a kis darab, amit ott hagytam?)

No ez milyen marketing?

Éhesek, mert enni ugyan kapnak, de csak morzsákat. Ki eteti meg őket mostanában? Úgy tűnik, senki.

Van, volt, lesz. Mindenki gyárt, létrehoz, alkot valamit. Ám ezek a dolgok nem azért jöttek létre, hogy a készítőjük gyönyörködjön a művében, ezek eladásra, bevételszerzésre készülnek.

A termékek, szolgáltatások értékesítése jóval nehezebb, mint a beszerzésük. A legkézenfekvőbb megoldásnak az tűnik, hogy felveszünk néhány üzletkötőt, aztán majd ők csodát művelnek.

Ők az aranytojást tojó tyúkok, a vállalkozások legfontosabb szereplői, hiszen a bevételek mértéke nagy részben rajtuk múlik.

Ők mégis éheznek, képletesen, hiszen nem kapnak meg minden segítséget a munkájukhoz, de  ténylegesen is, mivel a legtöbben jutalékért dolgoznak.

Induláskor jobb esetben képzést kapnak arról, mi maga a termék, hol kell bekapcsolni, vagy mire jó. Megtanulják, hogy mik a műszaki paraméterek, hogy kell kiszámítani a havi díjat, stb.

Ez tényleg elég lenne ahhoz, hogy egy üzletkötő el is tudjon adni?

K.L. története:

„Volt szerencsém néhány biztosító társaságnál elvégezni az alapképzést. Megtanultuk, hogyan kell kiszámítani egy lakásbiztosítás havi díját, hol kell aláíratni az ajánlatot.

Vizsgáztunk is, persze… kitöltöttük a teszteket, és megtanultunk olyan feladatokat, amelyeket a laptop néhány szám megadásával a későbbiekben automatikusan ki tudott számolni.

Arra viszont senki nem volt kíváncsi, hogyan tudjuk az ügyfelet eljuttatni addig, hogy ezekre a számadatokra sor kerüljön!”

A fenti történetből is kiderül, hogy a megfelelő kérdezéstechnika hiányában rengeteg az elveszített ügyfél, hatalmas az üzletkötők lemorzsolódása. A szakma már csak arról szól, hogy minden nap újabb és újabb értékesítők indulnak útnak, akik újabb kudarcokat élnek meg, és tovább rontják a cégek hírnevét, a szakma lejáratásáról nem is beszélve.

Minden üzletkötőnek szüksége lenne egy olyan képzésre, amely elvégzése után a fejében lévő tudás a „száján is ki tud jönni” vagyis készségszintű szóbeli tudással rendelkezik.

Az aranytojást tojó tyúkok tehát tovább éheznek.

Van egy-két szerencsésebb, aki talán született értékesítő, talán ráérez magától a dolgok lényegére, és sikeres értékesítővé válik, de a legtöbben sírva menekülnek erről a területről.

A cégek pedig elkönyvelik, hogy “na ez se volt idevaló” és keresnek egy újabb, friss munkatársat, majd kezdődik minden elölről.

Munkám során sok üzletkötőt sikerült már megtanítanom „beszélni” akik ezt követően tényleg a cég aranytojást tojó tyúkjává váltak.

Ők már olyan módon kérdeznek és tárgyalnak, hogy az ügyfél nem végig szenvedi a beszélgetést, hanem örömmel akarja magáénak tudni az üzletkötő által képviselt terméket, szolgáltatást. Ezeknek a tréningeknek alapvető célkitűzése, hogy a résztvevők saját egyéniségükre kidolgozott kérdezéstechnikával induljanak az üzletkötői életben.

Miként hat egy jól képzett üzletkötő teljesítménye az adott cégre? Gondolom, a választ nem kell leírnom

Vajon miről lesz szó a folytatásban?

Szerencsésnek mondhatom magam, mivel havonta minimum 25-35 vállalkozóval folytatok tárgyalást. A beszélgetés témája a vállalkozás jelene és ebből következően az eredménytelenség, illetve a jövőbeni lehetséges eredményesség vizsgálata.

A rengeteg tanulság közül most egyet emelek ki:

Gondolkodásmód változása és a Marketing értelmezése!

Nagyon határozott véleményem az, hogy amennyiben a vállalkozók fejében megváltozik annak a fogalomnak az értelmezése, ami manapság egy kicsit elcsépeltnek hangzik (marketing), villámcsapásszerű változás áll be a cég életében! Mire gondolok?

Kérdezzük meg magunktól a következőt: Én kitől vásárolok szívesen?

• Akit Ismerek, kedvelek
• Akiben Megbízok
• Akit Bármikor Megtalálok

Aki komolyan veszi a kérdést, szinte biztos, hogy ezt válaszolja magának! Ezek után gondoljuk át a következőket:

• Ha én feladok egy hirdetést, akkor mennyi esélye van annak, hogy ez a három válasz megtörténik?
• Ha én az első pillanatban ajánlatot teszek a jelentkezőnek, érdeklődőnek, akkor mennyi esélye van annak, hogy ez a három dolog valósággá válik?

Marketing tényleg máshogy, mint eddig…

Tűzbe teszem kezem, hogy amennyiben a vállalkozó gondolkodása ilyen irányban változik, akkor jelentős előrelépés fog történni az árbevétel és az eredményesség tekintetében.

Minek nevezzük azt a fajta tevékenységet, amin keresztül megismertetjük és megkedveltetjük magunkat?

Na most kapaszkodj meg:

Marketingnek…:-)

Véleményem szerint ez a fajta gondolkodásmód változás egy igen Nagy előrelépés vállalkozásunk életében a jövőépítés terén.

Nagyon nehéz értékesíteni, eladni…

Igen az. De ez teljesen normális. A társadalmi és gazdaságpolitikai változások miatt, a tényleges fizető ügyfeleket egyre és egyre nehezebb “rávenni” a vásárlásra! Ez teljesen igaz. Mit tehetünk?

Felejtsük el, hogy egy fizető ügyfélről van szó. Csak az járjon a fejünkben, hogy ismerjük meg egymást és kedveltessük meg magunkat. Jusson eszünkbe mindig, hogy az Igazi marketing az, amikor azt elérjük, hogy az ügyfélnek jobban kell a mi szolgáltatásunk vagy termékünk, mint nekünk az ő pénze, akkor a jó úton vagyunk. Onnantól fogva nem lesz kérdés, hogy az árbevétel grafikonunk felfelé fog repülni…

Erről a témáról nagyon sokat lehet és kell beszélni. Annál is inkább, mert minden tevékenység más és más. Ezért komoly gondot okozhat mindenkinek, hogy az előbb említetteket “ráhúzza” a saját tevékenységére és eredményesen kivitelezze azt…

Na ezért érdemes és muszáj Szakemberhez fordulni…Na persze csak ahhoz, akit Megismertem, megszerettem és megbízom benne.

Ha pedig a szakember kifizetéséhez nincs pénz, akkor érdemes hozzánk fordulni…persze csak ha megismertél, meg…A többit remélem már tudod…

Kóczé László

akit mindig megtalálsz…

Az első célpontom a KIK textildiszkont reklámja. Nagyon találó, hogy még sosem hallottunk erről a cégről, és már a bevezető kampányban megutáltatják velünk. Egyébként, ha a weboldalukon írtakból jól vettem ki, Németországból származnak, és a legtöbb üzletük ott található. Több országban is jelen vannak, és bár az ígéretekkel ellentétben, a vállalati filozófiában nem említik, miért a „Ruhavásárlás okosan” a szlogenjük. A KIK-pólók kabalája viszont nagyon is érdekelne, hogy miért ilyen idegesítő frekvencián szól hozzánk?  A német eredetije is nagyon megkapó…

A következő önjelölt citromdíjas kampány a „Köszönjük, Emese!”. Már ember nincs kishazánkban, aki ne ismerné a kislányos Emesét, aki furábbnál furább ötletekkel próbál bevágódni Zoltánnál, hogy megkönnyítse a bankolók életét. A sok Zoltánozástól személy szerint megcsömörlöttem, a kedvencem a papagájos rész, mert egy papagáj hangját még mindig jobb hallgatni, mint Emeséjét.

A Lidl nem maradhat ki a sorból, elképesztő baromságokat tudnak produkálni, aminek az ég világon semmi köze sincs az éppen leakciózott termékhez. A kampány második része Hans-t, egy beszédhibás kosarast mutat be, ami több ponton is hibádzik. Először csak meredtem a képernyőre, hogy mi ez a bullshit, aztán azon kezdtem gondolkodni, hogy ez vajon tájszólás, vagy a srác erősen francia, miközben németnek álcázza magát. Nem, a németek nem beszélnek ennyire raccsolósan. A következő, amin gondolkodni kezdtem, hogy azokat az agyoncukrozott üdítőket mégis milyen összefüggésben kéne látnom Hans-szal? Netán a hiperaktivitása miatt tudott többet gyakorolni, és a tehetség hiányát ez győzte le? A két kulcsmondat a „hiszem, hogy tudok repülni” és a „ha ezt iszod, neked is sikerülhet” nekem eléggé a Red Bull szlogenjére hajaz. Köszönöm, én nem akarok elszállni a sok cukortól, inkább maradok a víznél.

A Lidl videóért köszönet a Kreatív Magazinnak!
A kép forrása: kik-textilien.com

Ezt már olvastad?

Ultra idegesítő reklámok I.

Ó, azok a makacs dolgok!

Egy reklám, ami kiveri a biztosítékot