(kötelező) szakmai gyakorlat – vendég cikk
2011. Jan. 04.
Az új típusú bolognai oktatási rendszerben a diploma megszerzésének feltétele a (kötelező) szakmai gyakorlat. Ennek időtartama 1-6 hónap között változhat.
Ez jó hír, de…
Azok a diákok, akik arra számítanak, hogy ez az új rendszer megoldja minden gondjukat, és már csak a záróvizsgát kell sikeresen venniük, mielőtt álmaik állását megkapják… csalódni fognak!
Bár a főiskolák és egyetemek mindent megtesznek azért, hogy hallgatóik számára biztosítani tudják a gyakorlati helyet, a legjobb helyekért komoly verseny van. A kiemelkedően jó tanulmányi eredményen túl, fontos a rátermettség és elszántság.
Ahhoz, hogy a legtöbbet hozzuk ki a gyakorlati képzésünkből, néhány dolgot jó előre tisztázni:
- Tudjuk, hogy a legtöbb friss diplomás pályakezdő számára komoly nehézséget jelent az első munkahely megtalálása. A KSH adatai alapján megállapítható, hogy a 15-24 év közötti fiatalok 27,3 százaléka munkanélküli. A már munkaerőpiacon lévő 25-54 év közötti munkavállalók között ez az érték 10,1 százalék. A pályakezdők esélyeit tovább rontja az a tény, hogy a 25-54 év közötti munkanélküliek fele tartósan (több mint 12 hónapja) nem talál állást.
- A legtöbb álláshirdetésben minimum 2-3 év szakmai tapasztalatot kérnek a pályakezdőtől. Ebből látszik, hogy a kötelező szakmai gyakorlat (maximum 6 hónap) önmagában nem biztos, hogy elég. Már a főiskolai-, egyetemi évek korai szakaszától sok tervezést és előrelátást igényel, hogy jó esélyekkel indítsuk a karrierünket az iskola befejeztével.
- A cégek szívesen alkalmaznak gyakornokokat, mert gyorsan tanulnak, jól terhelhetőek és olcsók. A Magyarországon működő számtalan főiskola és egyetem minden évben garantálja az új jelentkezőket, így komoly kihívás a diák számára, hogy a munkaadója főállásba átvegye a gyakornoki idő végeztével.
- A szakmai gyakorlatra sokan lehetőségként tekintenek, ahol bizonyíthatják rátermettségüket, odaadásukat. Így nem ritka, hogy akár ingyen dolgozzanak, vagy vállalják a napi több mint nyolc órát. Teszik mindezt abban a reményben, hogy majd állásajánlatot kapnak a cégnél, vagy legalábbis értékes pluszt ad majd az önéletrajzukhoz az ott töltött fél év.
- Vannak olyan HR szakemberek, akik azt tanácsolják a fiataloknak, hogy tekintsenek a szakmai gyakorlatukra úgy, mint egy befektetésre! Fektessenek be saját karrierjükbe és minden erejükkel azon legyenek, hogy a legjobb referenciát kapják a munkaadójuktól, majd használják fel azt az önéletrajzukban. Olvashatunk ezen felül közép-, és hosszú távú tervekről és újabb megerősítést kaphatunk, hogy ingyen dolgozni nem is olyan rossz, hiszen kapunk referenciát, lesz tapasztalat, sőt akár megismerhetjük a cég HR Managerét is!
Én nem értek ezzel egyet!
Vegyünk egy egyszerű példát:
1. 18 évesen Éva úgy dönt, hogy főiskolára/egyetemre megy, mert a diplomától remél biztos munkahelyet. Nappalin tanul, és továbbra is a szüleinél lakik. Szorgalmasan tanul, szórakozni jár, egyszóval éli a főiskolások mindennapi életét.
Nézzük Éva mérlegét:
Kiadás:
Tankönyv
Szórakozás
Étkezés
Ruházkodás
Bevétel: -
2. Kriszta 18 évesen, az érettségi után úgy dönt, hogy rögtön munkába áll. A fizetését minden hónapban banki átutalással kapja és a teljes összeget félreteszi.
Nézzük Krisztina mérlegét:
Kiadás: Szórakozás
Étkezés
Ruházkodás
[1]Krisztina azzal, hogy teljes fizetését megtakarítja, a harmadik év végére ez a megtakarítás eléri a 2,5 millió Forintot, mely az ötödik év végére 4,5 millió Forint! (*6 százalékos banki kamat és évi 5 százalékos fizetésemelés mellett).
Éva helyzetét tovább rontja, ha az iskolát nem állami támogatással, hanem önköltséges formában végezte. Természetesen a kiadás oldalt tetszés szerint növelhetjük, erre lehet példa: nyelvtanulás, újra felvett tantárgy díja, pótvizsga, diákhitel, stb.
Sokan azért tanulunk tovább, mert azt halljuk, hogy jó állásunk lehet majd, sok pénzt kereshetünk, diploma nélkül még nehezebb állást kapnunk. Valóban így lenne?
Ma Magyarországon a költségvetési cégek esetén (iskolák, mentő, tűzoltóság, rendőrség, katonaság) a KJT határozza meg, mely pozíció betöltésének előfeltétele a diploma megléte. Önkormányzatok és Minisztériumok esetében és saját cégeiknél az intézmény vezetője dönt.[2] A fent felsorolt intézményekben dolgozók csupán 3-5 százaléka tölt be közép-, felsővezetői pozíciót, ahol valóban követelmény a diploma. Kivételek persze még itt is vannak, vagyis amikor mentességet kapnak a diploma meglététől (például 45 év felett már nem lehet beiskolázni a dolgozót, ilyenkor szakmai előmenetelére való tekintettel, felmentést kaphat.). …Mi lesz akkor a maradék 95 százalékkal? Az államvizsga, és a diplomaosztó ünnepség után mindenki úgy hiszi, hogy a diploma önmagában garancia egy jól fizető, számukra minden szempontból megfelelő állás betöltésére. A valóságban ezzel szemben nem ilyen egyszerű a munkakezdés. Míg a rendszerváltás előtt mindössze 20 százalék volt a főiskolákra, egyetemekre jelentkezők aránya, mára ez meghaladja az 50 százalékot. Az egyre növekvő létszám miatt túlképzés vette kezdetét. Talán ennél is nagyobb baj, hogy az elméleti tudás nem egészítődik ki valódi gyakorlattal, szakmai tapasztalattal.
A munkaerőpiac alakulása bizonytalan. Az előző rendszerben megszokott biztos állás és az arra épülő, kiszámítható és tervezhető karrierépítési modell már a múlté. Ezt felváltotta a nyugaton már megszokott létszámleépítés, elbocsátás, távmunka. Az EU-hoz való csatlakozásunk óta szabadon vállalhatunk munkát nyugaton, mégis aránytalanul kevés magyar fiatal teszi ezt, főleg a velünk egyidőben csatlakozott tagországok fiataljaihoz képest.
A külföldön szerzett gyakorlatnak számost előnye van. A hazánkban működő nemzetközi vállalatok számára fontos, hogy a jelentkező tökéletesen beszéljen angolul, franciául, esetleg németül, de bármely más nyelvet ideírhatnánk. Nem tudok elképzelni intenzívebb nyelvi tréninget, mint az adott országban eltöltött félévet. Ezzel nyilván a cégvezetők is tisztában vannak. A magyar cégek számára is éppen olyan fontos a jól képzett, idegen nyelveket jól beszélő fiatal munkaerő, ezért a külföldi szakmai gyakorlatot mindenki számára javaslom.
A karriertervezés, építés mindannyiunk számára fontos, így nem lehet elég korán kezdeni. A munkaerőpiacon óriási a verseny, ez külföldön hatványozottan érezhető. Példaként Londont említeném, ahol egyszerre versenyzel a helyi munkavállalókkal és a világ bármely pontjáról érkezett külföldi munkavállalóval. Hogy miért érdemes mégis megpróbálni? PÉNZ KAPCSOLATI RENDSZER TAPASZTALAT Szigorúan ebben a sorrendben!
Ha elfogadjuk a tényt, hogy a munkaerőpiacon óriási a verseny; előfordulhat, hogy hasonló végzettségű diplomások százai pályáznak ugyan arra a pozícióra. Ha képesek vagyunk kihívásként tekinteni, s nem pedig kifogásként, máris egészen közel kerültünk ahhoz, hogy sikeresen vegyük az előttünk álló akadályokat.
Ma már nem elég csupán a megfelelő diplomával rendelkezned. Az elméleti tudás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakmai tapasztalat megléte. A munkaadó számára fontos, hogy a rendelkezz valamennyi tulajdonsággal, ami ahhoz kell, hogy hatékonyan dolgozz egyedül, minimális felügyelettel.
A gyakorlati helyünk megválasztásánál célszerű abból az ágazatból válasszuk ki, ahol a későbbiekben el szeretnénk helyezkedni. Azonban ugyanúgy hasznos lehet egy másik ágazat megismerése, ha az értékes tapasztalattal ruház fel bennünket. Ilyenkor jusson eszünkbe, hogy aktív éveink során átlagosan hatszor váltunk munkahelyet és háromszor fogjuk átképezni magunkat!
[1] 2010 Szakképzettséget nem igénylő minimálbér 73.500 garantált bérminimum /legalább középfokú végzettség / 89.500
2011 min.bér 78.000 és bérmin. 93.000
Kormány 295/2009 /XII.21./ korm.rendelete a kötelező legkissebb munkabér / minimálbér/ és a garantált bérminimum megállapításáról.
2010.12.02-i OÉT megállapított minimál.bérét és garantált bérminimumot terjeszti ki a kormány a közszférára is.
Kötelező érvényű fizetési minimum nincs 2011-ben a felsőfokú alkalmazottak esetében. A vállalkozásokra semmi nem kötelező a fenti két összegen túl.Minden kétoldalú megállapodás kérdése. [2] Kötelező érvényű fizetési minimum nincs 2011-ben a felsőfokú alkalmazottak esetében. A vállalkozásokra semmi nem, minden kétoldalú megállapodás kérdése.
Írta: Kecskeméti Balázs – aauk.eu
Az új típusú bolognai oktatási rendszerben a diploma megszerzésének feltétele a (kötelező) szakmai gyakorlat. Ennek időtartama 1-6 hónap között változhat.
Ez jó hír, de…
Azok a diákok, akik arra számítanak, hogy ez az új rendszer megoldja minden gondjukat, és már csak a záróvizsgát kell sikeresen venniük, mielőtt álmaik állását megkapják… csalódni fognak!
Bár a főiskolák és egyetemek mindent megtesznek azért, hogy hallgatóik számára biztosítani tudják a gyakorlati helyet, a legjobb helyekért komoly verseny van. A kiemelkedően jó tanulmányi eredményen túl, fontos a rátermettség és elszántság.
Ahhoz, hogy a legtöbbet hozzuk ki a gyakorlati képzésünkből, néhány dolgot jó előre tisztázni:
- Tudjuk, hogy a legtöbb friss diplomás pályakezdő számára komoly nehézséget jelent az első munkahely megtalálása. A KSH adatai alapján megállapítható, hogy a 15-24 év közötti fiatalok 27,3 százaléka munkanélküli. A már munkaerőpiacon lévő 25-54 év közötti munkavállalók között ez az érték 10,1 százalék. A pályakezdők esélyeit tovább rontja az a tény, hogy a 25-54 év közötti munkanélküliek fele tartósan (több mint 12 hónapja) nem talál állást.
- A legtöbb álláshirdetésben minimum 2-3 év szakmai tapasztalatot kérnek a pályakezdőtől. Ebből látszik, hogy a kötelező szakmai gyakorlat (maximum 6 hónap) önmagában nem biztos, hogy elég. Már a főiskolai-, egyetemi évek korai szakaszától sok tervezést és előrelátást igényel, hogy jó esélyekkel indítsuk a karrierünket az iskola befejeztével.
- A cégek szívesen alkalmaznak gyakornokokat, mert gyorsan tanulnak, jól terhelhetőek és olcsók. A Magyarországon működő számtalan főiskola és egyetem minden évben garantálja az új jelentkezőket, így komoly kihívás a diák számára, hogy a munkaadója főállásba átvegye a gyakornoki idő végeztével.
- A szakmai gyakorlatra sokan lehetőségként tekintenek, ahol bizonyíthatják rátermettségüket, odaadásukat. Így nem ritka, hogy akár ingyen dolgozzanak, vagy vállalják a napi több mint nyolc órát. Teszik mindezt abban a reményben, hogy majd állásajánlatot kapnak a cégnél, vagy legalábbis értékes pluszt ad majd az önéletrajzukhoz az ott töltött fél év.
- Vannak olyan HR szakemberek, akik azt tanácsolják a fiataloknak, hogy tekintsenek a szakmai gyakorlatukra úgy, mint egy befektetésre! Fektessenek be saját karrierjükbe és minden erejükkel azon legyenek, hogy a legjobb referenciát kapják a munkaadójuktól, majd használják fel azt az önéletrajzukban. Olvashatunk ezen felül közép-, és hosszú távú tervekről és újabb megerősítést kaphatunk, hogy ingyen dolgozni nem is olyan rossz, hiszen kapunk referenciát, lesz tapasztalat, sőt akár megismerhetjük a cég HR Managerét is!
Én nem értek ezzel egyet!
Vegyünk egy egyszerű példát:
- 18 évesen Éva úgy dönt, hogy főiskolára/egyetemre megy, mert a diplomától remél biztos munkahelyet. Nappalin tanul, és továbbra is a szüleinél lakik. Szorgalmasan tanul, szórakozni jár, egyszóval éli a főiskolások mindennapi életét.
Nézzük Éva mérlegét:
Kiadás:
Tankönyv
Szórakozás
Étkezés
Ruházkodás
Bevétel:
-
- Kriszta 18 évesen, az érettségi után úgy dönt, hogy rögtön munkába áll. A fizetését minden hónapban banki átutalással kapja és a teljes összeget félreteszi.
Nézzük Krisztina mérlegét:
Kiadás:
Szórakozás
Étkezés
Ruházkodás
Bevétel:
59 eFt/hó (nettó)
[1]Krisztina azzal, hogy teljes fizetését megtakarítja, a harmadik év végére ez a megtakarítás eléri a 2,5 millió Forintot, mely az ötödik év végére 4,5 millió Forint! (*6 százalékos banki kamat és évi 5 százalékos fizetésemelés mellett).
Éva helyzetét tovább rontja, ha az iskolát nem állami támogatással, hanem önköltséges formában végezte. Természetesen a kiadás oldalt tetszés szerint növelhetjük, erre lehet példa: nyelvtanulás, újra felvett tantárgy díja, pótvizsga, diákhitel, stb.
Sokan azért tanulunk tovább, mert azt halljuk, hogy jó állásunk lehet majd, sok pénzt kereshetünk, diploma nélkül még nehezebb állást kapnunk. Valóban így lenne?
Ma Magyarországon a költségvetési cégek esetén (iskolák, mentő, tűzoltóság, rendőrség, katonaság) a KJT határozza meg, mely pozíció betöltésének előfeltétele a diploma megléte. Önkormányzatok és Minisztériumok esetében és saját cégeiknél az intézmény vezetője dönt.[2]
A fent felsorolt intézményekben dolgozók csupán 3-5 százaléka tölt be közép-, felsővezetői pozíciót, ahol valóban követelmény a diploma. Kivételek persze még itt is vannak, vagyis amikor mentességet kapnak a diploma meglététől (például 45 év felett már nem lehet beiskolázni a dolgozót, ilyenkor szakmai előmenetelére való tekintettel, felmentést kaphat.).
…Mi lesz akkor a maradék 95 százalékkal?
Az államvizsga, és a diplomaosztó ünnepség után mindenki úgy hiszi, hogy a diploma önmagában garancia egy jól fizető, számukra minden szempontból megfelelő állás betöltésére. A valóságban ezzel szemben nem ilyen egyszerű a munkakezdés.
Míg a rendszerváltás előtt mindössze 20 százalék volt a főiskolákra, egyetemekre jelentkezők aránya, mára ez meghaladja az 50 százalékot.
Az egyre növekvő létszám miatt túlképzés vette kezdetét. Talán ennél is nagyobb baj, hogy az elméleti tudás nem egészítődik ki valódi gyakorlattal, szakmai tapasztalattal.
A munkaerőpiac alakulása bizonytalan. Az előző rendszerben megszokott biztos állás és az arra épülő, kiszámítható és tervezhető karrierépítési modell már a múlté. Ezt felváltotta a nyugaton már megszokott létszámleépítés, elbocsátás, távmunka. Az EU-hoz való csatlakozásunk óta szabadon vállalhatunk munkát nyugaton, mégis aránytalanul kevés magyar fiatal teszi ezt, főleg a velünk egyidőben csatlakozott tagországok fiataljaihoz képest.
A külföldön szerzett gyakorlatnak számost előnye van. A hazánkban működő nemzetközi vállalatok számára fontos, hogy a jelentkező tökéletesen beszéljen angolul, franciául, esetleg németül, de bármely más nyelvet ideírhatnánk. Nem tudok elképzelni intenzívebb nyelvi tréninget, mint az adott országban eltöltött félévet. Ezzel nyilván a cégvezetők is tisztában vannak. A magyar cégek számára is éppen olyan fontos a jól képzett, idegen nyelveket jól beszélő fiatal munkaerő, ezért a külföldi szakmai gyakorlatot mindenki számára javaslom.
A karriertervezés, építés mindannyiunk számára fontos, így nem lehet elég korán kezdeni. A munkaerőpiacon óriási a verseny, ez külföldön hatványozottan érezhető. Példaként Londont említeném, ahol egyszerre versenyzel a helyi munkavállalókkal és a világ bármely pontjáról érkezett külföldi munkavállalóval. Hogy miért érdemes mégis megpróbálni?
PÉNZ
KAPCSOLATI RENDSZER
TAPASZTALAT
Szigorúan ebben a sorrendben!
Ha elfogadjuk a tényt, hogy a munkaerőpiacon óriási a verseny; előfordulhat, hogy hasonló végzettségű diplomások százai pályáznak ugyan arra a pozícióra. Ha képesek vagyunk kihívásként tekinteni, s nem pedig kifogásként, máris egészen közel kerültünk ahhoz, hogy sikeresen vegyük az előttünk álló akadályokat.
Ma már nem elég csupán a megfelelő diplomával rendelkezned. Az elméleti tudás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakmai tapasztalat megléte. A munkaadó számára fontos, hogy a rendelkezz valamennyi tulajdonsággal, ami ahhoz kell, hogy hatékonyan dolgozz egyedül, minimális felügyelettel.
A gyakorlati helyünk megválasztásánál célszerű abból az ágazatból válasszuk ki, ahol a későbbiekben el szeretnénk helyezkedni. Azonban ugyanúgy hasznos lehet egy másik ágazat megismerése, ha az értékes tapasztalattal ruház fel bennünket. Ilyenkor jusson eszünkbe, hogy aktív éveink során átlagosan hatszor váltunk munkahelyet és háromszor fogjuk átképezni magunkat!
Az új típusú bolognai oktatási rendszerben a diploma megszerzésének feltétele a (kötelező) szakmai gyakorlat. Ennek időtartama 1-6 hónap között változhat.
Ez jó hír, de…
Azok a diákok, akik arra számítanak, hogy ez az új rendszer megoldja minden gondjukat, és már csak a záróvizsgát kell sikeresen venniük, mielőtt álmaik állását megkapják… csalódni fognak!
Bár a főiskolák és egyetemek mindent megtesznek azért, hogy hallgatóik számára biztosítani tudják a gyakorlati helyet, a legjobb helyekért komoly verseny van. A kiemelkedően jó tanulmányi eredményen túl, fontos a rátermettség és elszántság.
Ahhoz, hogy a legtöbbet hozzuk ki a gyakorlati képzésünkből, néhány dolgot jó előre tisztázni:
- Tudjuk, hogy a legtöbb friss diplomás pályakezdő számára komoly nehézséget jelent az első munkahely megtalálása. A KSH adatai alapján megállapítható, hogy a 15-24 év közötti fiatalok 27,3 százaléka munkanélküli. A már munkaerőpiacon lévő 25-54 év közötti munkavállalók között ez az érték 10,1 százalék. A pályakezdők esélyeit tovább rontja az a tény, hogy a 25-54 év közötti munkanélküliek fele tartósan (több mint 12 hónapja) nem talál állást.
- A legtöbb álláshirdetésben minimum 2-3 év szakmai tapasztalatot kérnek a pályakezdőtől. Ebből látszik, hogy a kötelező szakmai gyakorlat (maximum 6 hónap) önmagában nem biztos, hogy elég. Már a főiskolai-, egyetemi évek korai szakaszától sok tervezést és előrelátást igényel, hogy jó esélyekkel indítsuk a karrierünket az iskola befejeztével.
- A cégek szívesen alkalmaznak gyakornokokat, mert gyorsan tanulnak, jól terhelhetőek és olcsók. A Magyarországon működő számtalan főiskola és egyetem minden évben garantálja az új jelentkezőket, így komoly kihívás a diák számára, hogy a munkaadója főállásba átvegye a gyakornoki idő végeztével.
- A szakmai gyakorlatra sokan lehetőségként tekintenek, ahol bizonyíthatják rátermettségüket, odaadásukat. Így nem ritka, hogy akár ingyen dolgozzanak, vagy vállalják a napi több mint nyolc órát. Teszik mindezt abban a reményben, hogy majd állásajánlatot kapnak a cégnél, vagy legalábbis értékes pluszt ad majd az önéletrajzukhoz az ott töltött fél év.
- Vannak olyan HR szakemberek, akik azt tanácsolják a fiataloknak, hogy tekintsenek a szakmai gyakorlatukra úgy, mint egy befektetésre! Fektessenek be saját karrierjükbe és minden erejükkel azon legyenek, hogy a legjobb referenciát kapják a munkaadójuktól, majd használják fel azt az önéletrajzukban. Olvashatunk ezen felül közép-, és hosszú távú tervekről és újabb megerősítést kaphatunk, hogy ingyen dolgozni nem is olyan rossz, hiszen kapunk referenciát, lesz tapasztalat, sőt akár megismerhetjük a cég HR Managerét is!
Én nem értek ezzel egyet!
Vegyünk egy egyszerű példát:
- 18 évesen Éva úgy dönt, hogy főiskolára/egyetemre megy, mert a diplomától remél biztos munkahelyet. Nappalin tanul, és továbbra is a szüleinél lakik. Szorgalmasan tanul, szórakozni jár, egyszóval éli a főiskolások mindennapi életét.
Nézzük Éva mérlegét:
Kiadás:
Tankönyv
Szórakozás
Étkezés
Ruházkodás
Bevétel:
-
- Kriszta 18 évesen, az érettségi után úgy dönt, hogy rögtön munkába áll. A fizetését minden hónapban banki átutalással kapja és a teljes összeget félreteszi.
Nézzük Krisztina mérlegét:
Kiadás:
Szórakozás
Étkezés
Ruházkodás
Bevétel:
59 eFt/hó (nettó)
Krisztina azzal, hogy teljes fizetését megtakarítja, a harmadik év végére ez a megtakarítás eléri a 2,5 millió Forintot, mely az ötödik év végére 4,5 millió Forint! (*6 százalékos banki kamat és évi 5 százalékos fizetésemelés mellett).
Éva helyzetét tovább rontja, ha az iskolát nem állami támogatással, hanem önköltséges formában végezte. Természetesen a kiadás oldalt tetszés szerint növelhetjük, erre lehet példa: nyelvtanulás, újra felvett tantárgy díja, pótvizsga, diákhitel, stb.
Sokan azért tanulunk tovább, mert azt halljuk, hogy jó állásunk lehet majd, sok pénzt kereshetünk, diploma nélkül még nehezebb állást kapnunk. Valóban így lenne?
Ma Magyarországon a költségvetési cégek esetén (iskolák, mentő, tűzoltóság, rendőrség, katonaság) a KJT határozza meg, mely pozíció betöltésének előfeltétele a diploma megléte. Önkormányzatok és Minisztériumok esetében és saját cégeiknél az intézmény vezetője dönt.
A fent felsorolt intézményekben dolgozók csupán 3-5 százaléka tölt be közép-, felsővezetői pozíciót, ahol valóban követelmény a diploma. Kivételek persze még itt is vannak, vagyis amikor mentességet kapnak a diploma meglététől (például 45 év felett már nem lehet beiskolázni a dolgozót, ilyenkor szakmai előmenetelére való tekintettel, felmentést kaphat.).
…Mi lesz akkor a maradék 95 százalékkal?
Az államvizsga, és a diplomaosztó ünnepség után mindenki úgy hiszi, hogy a diploma önmagában garancia egy jól fizető, számukra minden szempontból megfelelő állás betöltésére. A valóságban ezzel szemben nem ilyen egyszerű a munkakezdés.
Míg a rendszerváltás előtt mindössze 20 százalék volt a főiskolákra, egyetemekre jelentkezők aránya, mára ez meghaladja az 50 százalékot.
Az egyre növekvő létszám miatt túlképzés vette kezdetét. Talán ennél is nagyobb baj, hogy az elméleti tudás nem egészítődik ki valódi gyakorlattal, szakmai tapasztalattal.
A munkaerőpiac alakulása bizonytalan. Az előző rendszerben megszokott biztos állás és az arra épülő, kiszámítható és tervezhető karrierépítési modell már a múlté. Ezt felváltotta a nyugaton már megszokott létszámleépítés, elbocsátás, távmunka. Az EU-hoz való csatlakozásunk óta szabadon vállalhatunk munkát nyugaton, mégis aránytalanul kevés magyar fiatal teszi ezt, főleg a velünk egyidőben csatlakozott tagországok fiataljaihoz képest.
A külföldön szerzett gyakorlatnak számost előnye van. A hazánkban működő nemzetközi vállalatok számára fontos, hogy a jelentkező tökéletesen beszéljen angolul, franciául, esetleg németül, de bármely más nyelvet ideírhatnánk. Nem tudok elképzelni intenzívebb nyelvi tréninget, mint az adott országban eltöltött félévet. Ezzel nyilván a cégvezetők is tisztában vannak. A magyar cégek számára is éppen olyan fontos a jól képzett, idegen nyelveket jól beszélő fiatal munkaerő, ezért a külföldi szakmai gyakorlatot mindenki számára javaslom.
A karriertervezés, építés mindannyiunk számára fontos, így nem lehet elég korán kezdeni. A munkaerőpiacon óriási a verseny, ez külföldön hatványozottan érezhető. Példaként Londont említeném, ahol egyszerre versenyzel a helyi munkavállalókkal és a világ bármely pontjáról érkezett külföldi munkavállalóval. Hogy miért érdemes mégis megpróbálni?
PÉNZ
KAPCSOLATI RENDSZER
TAPASZTALAT
Szigorúan ebben a sorrendben!
Ha elfogadjuk a tényt, hogy a munkaerőpiacon óriási a verseny; előfordulhat, hogy hasonló végzettségű diplomások százai pályáznak ugyan arra a pozícióra. Ha képesek vagyunk kihívásként tekinteni, s nem pedig kifogásként, máris egészen közel kerültünk ahhoz, hogy sikeresen vegyük az előttünk álló akadályokat.
Ma már nem elég csupán a megfelelő diplomával rendelkezned. Az elméleti tudás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakmai tapasztalat megléte. A munkaadó számára fontos, hogy a rendelkezz valamennyi tulajdonsággal, ami ahhoz kell, hogy hatékonyan dolgozz egyedül, minimális felügyelettel.
A gyakorlati helyünk megválasztásánál célszerű abból az ágazatból válasszuk ki, ahol a későbbiekben el szeretnénk helyezkedni. Azonban ugyanúgy hasznos lehet egy másik ágazat megismerése, ha az értékes tapasztalattal ruház fel bennünket. Ilyenkor jusson eszünkbe, hogy aktív éveink során átlagosan hatszor váltunk munkahelyet és háromszor fogjuk átképezni magunkat!
[1] 2010 Szakképzettséget nem igénylő minimálbér 73.500 garantált bérminimum /legalább középfokú végzettség / 89.500
2011 min.bér 78.000 és bérmin. 93.000
Kormány 295/2009 /XII.21./ korm.rendelete a kötelező legkissebb munkabér / minimálbér/ és a garantált bérminimum megállapításáról.
2010.12.02-i OÉT megállapított minimál.bérét és garantált bérminimumot terjeszti ki a kormány a közszférára is.
Kötelező érvényű fizetési minimum nincs 2011-ben a felsőfokú alkalmazottak esetében. A vállalkozásokra semmi nem kötelező a fenti két összegen túl.Minden kétoldalú megállapodás kérdése.
Kedves Balázs!
Sok igazság van abban, amit írtál, de azért van, amivel vitatkoznék. Nem a cikk “fősodrával” van bajon, tökigaz, hogy túlképzés van, legalábbis bizonyos szakirányokon, amiből meg kéne, oda nem jelentkezik a lőtéri döglött kutya sem, de ebben nem csak a diákok a hiábasak, hanem maga az egész felsőoktatás is, hogy nem is hajlandó lekövetni a munkaerőpiaci igényeket. (Tudom, ez egy külön mise…)
Nekem ott van a bajom, amikor elkezded feszegetni, hogy Éva és Kriszta hogyan tanuljon tovább. Hagyjon ki valaki öt évet, és utána próbáljon meg visszaülni az iskolapadba? Nem azt mondom, hogy lehetetlen, de azért minden tiszteletem annak, aki ezt így megpróbálja abszolválni. (MOndom ezt úgy, hogy egész életemben folyamatosan tanultam valamit. Viszont gyakorlatilag egyfolytában, és nem évekig tartó kieséssel!!!)
A másik: középiskolai végzettséggel, különösen pedig csak sima érettségivel hol a bánatban fog dolgozni? Max sor mellett három műszakban. Nem szégyen az, csak mellette nem ártana tanulni is egy kicsit, különben erősen kopik az érettségin megszerezett tudás, és akkor öt év múlva hogy a kakukkfüttybe fog felvételizni? Az érettségi beszámításának is megvan ugyanis a határideje, és ez ha jól tudom, nem öt év, haenm kevesebb.
Kriszta mérlegét is erőst úgy számoltad, hogy rá van utalva a szülőkre, mert ahogy számoltál Kriszta szórakozott, evett, meg öltözködött. De nem lakott. Márpedig ha valaki már saját keresettel rendelkezik, akkor az a minimum elvárható, hogy beszálljon a rezsibe is. A szülői támogatást a tanulás terén teljesen elhanyagoltad, pedig nem kéne.
És még valami: az ötödik év végére a 4,5 milla jól hangzik, csak nem jó semmire. Számításaink szerint ugyanis ha négy évig jár egy jó magyar gyerek fősulira, egyetemre, akkor is a taníttatása 5,2 misibe fáj a szülőknek – állami térítéses szakokon!!! Ide sorolandó az utazás, a kolesz, vagy albi, a menza, a ruházkodás, a jegyzetek, a szórakozás. Ha Kriszta erre gyűjtött, akkor sem elég a pénze öt év után. Ha meg netán költségtérítéses is az a szak, akkor meg az életben nem lesz diplomája, ha maga akarja összekeresni a rávalót.
A többivel egyetértek.
Még annyit fűznék hozzá, hogy nem tudom, miért van vele úgy mindenki, hogy nagy cégnél, lehetőleg multinál legyen élete első állása. Mert az a tutti, az a jó, onnantól vagyok valaki. Voltam multinál személyzetis, egészen elképesztően a valóságtól elrugaszkodott elképzelésekkel, elvárásokkal voltak képesek megjelenni a fiatalok az állásinterjún. Még azok is, akik nálunk voltak gyakorlaton, tehát többé-kevésbé ismerték a dörgést. Szerintem ott lenne a megoldás, hogy a kkv-szektort is jobban ösztönözni kéne a szakmai gyakorlatok terén a nyitásra. Persze, jó a külföldi gyakorlat, de annyi hely nincs, hogy mindenki oda menjen. És itthon is dolgozhat abban a fél évben olyan helyen, ahol kimerítően szüksége van az ifjú itán minden nyelvtudására.
Üdv:
Én vettem rosszul észre, vagy tényleg duplán írtál le benne pár dolgot?:)
Tömegképzés van és mindent meg akarnak tanítatni. A létszámot lecsökkenteni, a diákokkal többet foglalkozni és máris jobb. Ha nem tanítanak meg minden szart, akkor méginkább jobb a helyzet.
Már az elsősöknek gyakorlati helyet kéne biztosítani, hogy mindjárt használni tudják élesben a friss tudásukat.